12. Laudes

 2010.02.12. 08:00

Nem megy ki a fejemből a kuncogó lány Agapé irodájában. Olyan különös volt. Laudesen megfigyeltem a novíciákat. Találgattam, melyik lehetett az. A kórusra mentem fel, ahogy a régi szép időkben. Laudest hallgatni onnan a legjobb. Más a perspektíva. Olykor, ha nagyon álmos vagyok, lefekszem a karvezető emelvényére, jó széles és hosszú, egyébként fel lehet hajtani, hogy az altok át tudjanak menni az orgona túloldalára. Az emelvényen heverve szeretek zsolozsmázni leginkább. Imakönyvre már nincs szükségem, régen tudom kívülről a programot.

Szóval odaföntről figyeltem őket. Három tippem is van. De nem tudok dönteni. Ezek hárman úgy hasonlítanak egymásra, mintha testvérek lennének. Magasak, vékonyak, sápadtak. Sosem figyeltem meg őket különösebben. Pedig lehet, hogy jobb lenne, ha tudnám … Bár persze akkor se szólnék semmit. Nem láttam semmit. Ez puszta megérzés, nem több.

Próbálok imádkozni. Az, hogy itt énekelek egymagamban, nem imádkozás. Automatikus. Ezért szeretik az emberek a rózsafüzért. Meg az imamalmot. Közben egész máson is járhat az eszük, a feladatot úgyis teljesítik. Amikor az imádság feladat. Nekünk az. Persze nem így kellene érezni, az ima beszélgetés. Isten beszél hozzánk. Vagy mi hozzá. Nincs valódi párbeszéd. Isten nem hozzánk beszél, vagyis hozzánk már (már?) nem beszél. Valamikor valakihez beszélt. Nekünk ezeket a szavakat ismétli el. Vagy ezeket a szavakat ismételjük mi magunknak. Varázslatos és szép szavak. Annyira belénk ivódnak, hogy lassan eltűnik a jelentésük. A hangzásuk marad bennünk, a dallamuk. A formájuk. Ez nem igazi beszélgetés.

Volt idő, hogy nagyon szerettem volna, ha az Úr szól hozzám. Ha Jézus leszáll a keresztről, és odasétál hozzám. Megsimogat. Bár ha belegondolok, ez iszonyatos lett volna. Csak hittem, hogy szeretném. De Jézus helye a kereszten van. Úgy hozzászoktunk a bitóhoz, hogy már nem is tudatosul, kivégzőeszközt látunk, egy haldoklóval. Vagy halottal. Jézus vajon halott a kereszten? Vagy még agonizál? Ha a rómaiaknál az akasztás a divat, akkor most egy akasztott emberhez imádkoznánk. Himbálózna egy kötélen? Hogy lehetne ezt művészileg megoldani? Groteszknek hat? Szentségtörésnek? Miért?

A megszokás evidenciává teszi a groteszket. Banálissá.

Jézus felesége vagyok. Legalábbis átmenetileg. Azt mondjuk persze, hogy menyasszonya, de nem lehet valaki örökké csak menyasszony. Nem több ez, mint hasonlat, a jegygyűrű ellenére. Jézus ugyanis nem tart számot egyetlen menyasszonyára sem. Kitárt karokkal haldoklik a szobánk falán, örökké csak haldoklik. Sosem ölel. Még csak ránk se néz. Az ég felé néz, vagy már nem néz sehová, mert halott. Egy halott felesége vagyok. Egy halott Isten akárhányadik számú, didergő felesége.

Címkék: bitó kereszt ima feleség kórus agapé laudes

A bejegyzés trackback címe:

https://leticianover.blog.hu/api/trackback/id/tr651664432

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Old Man 2010.02.12. 09:13:43

Nagyon szép.
Milyen lírai és elmélkedő hangulatában van a kedves nővér!

"Számban a csókok íze hol méz, hol áfonya."

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.02.12. 09:34:00

@Old Man:

Igen, ez nagyon lírai volt. És megint teljesen hiteles.

Bodli 2010.02.12. 09:49:07

Hogy miért kereszt? Mért nem akasztófa?
1.Isten mindenható.
2.Ismeri a jövőt.
3.Már az idők kezdetén olyan népet választott ki, akik majd, ha eljön az óra, olyan nép uralma alatt élnek éppen, akik az akasztással szemben a keresztre feszítést preferálják.
3.Így Fia valamivel méltóbb módon ábrázolható ma is. A nyakunkba, fülünkbe is aggathatjuk a hozzá ragadt jelképet.
4.És valljuk be: a kereszt alakja szemnek kellemes. Ilyennek teremtette Isten az ízlésünket...

Karátsony Gábortól hallottam a napokban: Ha elfogadjuk, hogy Isten alkotta a világot, felmerül a kérdés: miért nem szereti egy kicsit jobban?
Ennek persze csak áttételesen van köze Letíciához, aki fogadalmát ugyan még nem tette le, de azt vajon tudja, kihez akar hű maradni? Vagy mihez? Istenhez, akiről alig tudunk valamit - vagy önmagához, aki 30 éves korára lassan méltó lesz a hűségre?

bdj 2010.02.12. 09:51:10

@Old Man: Radnóti szerint " a csókok íze számban hol méz, hol áfonya"

21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.02.12. 09:58:15

pfűűűű... nagyon jó :)
Soha nem gondoltam volna, hogy csak úgy el lehet heverészni az orgona mellett, amolyan otthonos-kuckósan. Pedig tényleg...

Old Man 2010.02.12. 10:12:45

@bdj: Köszönöm a pontosítást!
Na végre valaki olvas is, tud is, igyekszem mindig egy kicsit csalni az idézetekkel, hátha vki utánanéz, utánaolvas, hátha utánaérdeklődik.Köszönöm, már megérte!

Bodli 2010.02.12. 10:36:35

@Old Man: Ismered a viccet az ezredessel és a sorkatonákkal? ...Na így lőttök ti....
Ha nem, leírom.

Csuri / Bariildi 2010.02.12. 22:28:13

@bdj:

Helló itt is!!! :))
Mindig irigyeltem azokat, akik pontosan tudnak idézni, mert én is olyan vagyok, hogy kb emléxem, de lusta vagyok utéánanézni a pontos idézetnek....
Amúgy te mostanság ráérsz ilyenekre....????

Csuri / Bariildi 2010.02.12. 22:29:43

Úgy tűnik Leti nem akar olyan nagyon a halott ember-isten felesége lenni :)
meg tom érteni.
Jól van megírva megint, és igen, az automatizmussá vált imádkozás igazából az elzsonígtást, az agy zsibbasztását szolgálja, és elszakad a szavak jelentésétől....

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.02.13. 15:24:02

@Bodli: @Old Man: Én viszont nem ismerem a viccet, amelyet mindenki más biztos ismer, úgyhogy megoszthatnátok velem is :)

Letícia nővér · http://leticianover.blog.hu/ 2010.02.13. 15:25:41

Nagyon megtisztelő, hogy valakinek Radnóti jut az eszébe arról, amit írok.

Old Man 2010.02.15. 07:14:47

@Gloria Mundi: Nem igazán értem, hogy miért éppen itt és most, de:
Őrmester látva az újoncokat, hogy képtelenek eltalálni a célt, így szól:
Fígyeljenek!
Lő, nem talál.
Lő, nem talál. Így lőttök Ti!
Lő, talál. És így lövök én!

Bodli 2010.02.15. 15:55:32

@Old Man: Ezt írtad, miután pontosították idézésedet:"igyekszem mindig egy kicsit csalni az idézetekkel"
Én meg rosszmájúan kételkedni merészeltem elírásod szándékoltságában. Ha ezzel bántlak, máskor nem teszem. Komolyra veszem én is a figurát...

Old Man 2010.02.15. 16:40:32

@Bodli: Köszi, de nem bántottál.Én is tévedhetek, akaratlanul is, ha gyorsan idézek, de tényleg igyekszem figyelemfelhívásként /is/ "idézni".Segítenél, most nem találom, nem emlékszem az "Állj elő, vén Márkus!" címére!?