Nem volt időm lezuhanyozni. Richárd valóban tíz percen belül megérkezett, és türelmetlenül telefonált rám. Mennünk kell. Már rég el kellett volna indulnunk. Ne kéressem magam, ez most fontos.
Új harisnyát veszek fel, magamra erőltetem a fityulát. A kissé összegyűrődött ünnepi habitusom helyett a hétköznapi is megteszi. A reptérre megyünk. Vagyis futár jön. Minden valószínűség szerint egy dél-amerikai nővér. Készültem erre, de valahogy nem hittem, hogy tényleg sor kerül rá. És pont ma! Miért mindennek ma kell történnie? Igaz, legalább az üresség-érzetem megszűnt vagy lanyhul. Richárd mellett a prof sem fog annyira hiányozni.
Ezüstszürke egyterű autó áll a rendház előtt. Nem tudom, milyen márka, sosem vagyok képes a formájuk alapján felismerni a kocsikat. Beszállok. Alig fél órája szálltam ki a prof mellől. Micsoda váltás. Richárd reverendában van. Ez valahogy meglep, pedig logikus. Hozzá tartozik a szerepéhez. De ritka, hogy a magyar papok igazi, gombolós reverendában mutatkozzanak. Egyébként ez is nagyon jól áll neki, mint az öltöny. Csak teljesen más lesz tőle. Talán távolságtartóbb.
Látom rajta, hogy feszült. Sokminden múlik ezen az akción, régen készül rá. Ő és a csapata. Nem tudom, mennyire bízik meg bennem. Ráadásul eltűntem. Nem vesztegeti az időt magyarázkodással vagy kérdezősködéssel. Egy dossziét nyom a kezembe, hogy olvassam át. Átfaxolt anyag. Spanyolul. Egy kolumbiai apácáról. Huszonnégy éves. Fotó nincs róla. Igazából egyáltalán nincs róla sok adat. Még az sem, hogy melyik rendhez tartozik.
- Lefordíttattad magadnak?
- Nagyrészt értem, nem kellett.
- Nocsak, tudsz spanyolul?
- Azt nem, de olaszul meg franciául igen.
- Nincs itt valami sok infó.
- Hát nincs.
- Azt lehet tudni, hogy mi a szállítmány?
- Nem mondhatom meg.
- Értem.
Örülnék, ha jobban megbízna bennem. De tudom, hogy nem teheti.
- Mi a feladatom?
- Valahogy ismerkedj meg vele. Jó lenne, ha meggyőznéd, hogy tartson velünk.
- Mármint veled és velem?
- Igen, hogy én fuvarozzam oda, ahová menni akar.
- Miért tenné? Ha tud a szállítmányról, gyanakodni fog.
- Abból indulunk ki, hogy nem tud róla.
- Átvizsgáljátok a csomagjait?
- Azt a vámosok elvégzik.
- Mikor száll le a gépe?
- Hát ez az. Fél órán belül.
- Addigra nem érünk ki.
- Határeset. Nincs nagy forgalom. A csomagokat visszatarthatjuk.
- Aha ...
- Könnyebb lett volna, ha idejében elérlek.
- Ne haragudj. Nem tudhattam.
- Kimentem a temetőbe. Nem voltál ott.
- Nem.
- Beszéltem Agapéval.
- Mint micsoda? Rendőrtiszt? Vagy pap?
- Természetesen mint pap. A püspöki titkárságról. Elkértelek tolmácsolni. Elengedett, de nem tudta megmondani, hol vagy. Azt mondta, kiborultál a ravatalozóban. És nem mentél vissza.
- Nagyon ki volt akadva?
- Nem. Inkább aggódott. Hová tűntél?
- A proffal voltam.
Richárd hallgat.
- Semmi közöm hozzá, hogy mit csináltatok.
- Nem akarod tudni.
- Nem.
- Úgyis tudod.
- Úgyis tudom.
