Nem tudom, hányszor nyitottam meg a szerkesztő felületet. És mindannyiszor azonnal elterelte valami a figyelmemet. Meg is feledkeztem arról, hogy nyitva van. Becsuktam üresen.
Biztos nem csupán időhiány. Alkotói válság? Ha itt alkotásról beszélhetünk. De időhiány is. Még tanítok a nyelviskolában, vannak magán diákjaim és részmunkaidőben felvettek egy állami szervhez fordítónak és tolmácsnak. Ricsi intézte el, de egy korábbi munkámnak is nagy szerepe volt benne. Ezúttal jó időben voltam jó helyen. És így megoldódott a foglalkoztatásom, noha csak négy órában. De ez ebben a pillanatban megfelel.
A nyelviskolát még ebben a félévben folytatom, aztán befejezem. Nincs energiám ennyi mindenre.
Ricsivel nem tértünk vissza a gyerek-kérdésre. Most nem is nagyon jut eszembe.
Ha most nem élesítem a posztot, megint nem jelenik meg semmi előttetek. És húsvét előtt még akartam jelentkezni egyszer. Áldott ünnepeket mindenkinek.