Bár nem akartam, Ricsi kulcsot adott a lakásához. Néha nem tudja előre kiszámítani, mikor jön. De szeretne velem lenni. Hát ne üljek valami füstös kávézóban. Menjek fel hozzá. Van ott minden. Dolgozni is tudok. Filmet nézni is. Olvasni is.

Kicsit rossz érzéssel fogadom el. Egyrészt emlékszem, mennyire bosszantotta a volt barátnője. Hogy ott lakott. Biztos azért alakult így, mert odaadta neki a kulcsot. Talán túl hamar. Talán téves üzenetet hordozott ez a gesztus. Egy nő másképp érti. Nem praktikusan. Hanem szimbolikusan.

Az is eszembe jut, hogy ez valójában teszt. Ricsi teszteli az aktuális kedvesét. Elkezd-e kutakodni a fiókokban. A számítógépen. Megengedte, hogy használjam a computert. Persze az ő mappái jelszóval védettek. De nagy a kísértés, hogy megpróbáljak bejutni. Nem teszem. Fegyelmezett vagyok. Nem nyúlok egyetlen fiókhoz sem. Csak a cédék, dvd-k, könyvek között nézelődöm. Meg a ruhásszekrényekben. Ezt talán nem kéne. De a kíváncsiság erősebb. Ha ez teszt, egy kis részén megbuktam.

Aztán végre leülök dolgozni. Elkap a hullám, könnyen jönnek a gondolatok. Csak a billentyűzet zaja hallatszik. De szinte azt se hallom. Valahol másutt vagyok. Megrémülök, mikor megcsörren a kulcs a zárban. Ricsi ilyen korán? Felállok, kimegyek az előszobába. De nem Ricsi az. Hanem egy szőke, csinos nő. Magassarkú cipő, hosszú kék kabát, gyönyörű, színjátszó sál. Azonnal tudom, hogy ez csak ő lehet. Az ex-barátnő. És, amint sejtettem, igazán szép.

De mit keres itt? Még mindig van kulcsa? Ő is megdöbben. Beharapja a száját.

- Elnézést, Ricsi nem mondta. Azt hittem, üres ... Maga biztos az új ... kedvese. Ne haragudjon, csak pár holmimért jöttem. De eljöhetek máskor. Ő itt van esetleg?

Megrázom a fejem.

- Nincs itt. Jöjjön be, engem nem zavar. Ha gondolja, addig kimegyek. Leugrom a boltba.

A nő, akit emlékeim szerint Riának hívnak, felnevet.

- Jaj, dehogy. Gyorsan végzek. Csak néhány ruha meg könyv. És itt sem vagyok.
- Akkor megvárom a konyhában.

Olyan zavarban vagyunk, hogy elfelejtünk bemutatkozni. Leülök a konyhában. Aztán felugrom. Teavizet teszek fel. Valamivel csak megkínálom szegényt. Igazából kíváncsi vagyok rá. Jó lenne beszélgetni. Nem tudom, miért érzem így. De ő biztosan ki nem állhat engem. Lehet, hogy nem kellene teát se főznöm. Most már mindegy. Forr a víz.