267. Kávéházak

 2011.09.05. 08:00

Két-három helyre szoktam betérni. Attól függ, hol vagyok éppen, hol tör rám az "azonnal innom kell egy kávét" hangulat. Erre Spanyolországban szoktam rá. Jobban esik a kávé, ha nyilvános helyen iszom. Az egyik ilyen hely egy könyvesbolt. Az a bizonyos könyvesbolt, ahol egy éve kibékültem Ricsivel. Azóta is rendszeresen bemegyek, és szinte mindig kávézom is. Vannak könyvek, amelyeket ott olvasok el. Ha nem is teljes egészében, majdnem. Azért néha veszek is egy-két könyvet. Főleg ajándékba.

Ebben a kávézóban kizárólag meleg pincérek szolgálnak ki. Általában mindig ugyanabba az egybe botlom. De soha még csak jelét se adja, hogy felismerne. Pedig hetente-kéthetente betérek. Mindig fensőbbségesen közli az árat. Éneklő hangon hív a pulthoz, ha elkészült, amit kértem. Soha egy mosoly, soha egy személyes megjegyzés. Ha nem a könyvesboltban lenne az az üzlet, nem is járnék oda. Túl rideg, úgy érzem.

Volt viszont Ricsi lakásához közel egy törzshelyem. Egy eldugott kis kávézó, amely már reggel hatkor kinyit. Szeptember 1-én látogattam meg ismét az augusztusi kihagyás után. Az üzemeltető (nem tulajdonos, csak bérelte a helyet) a szokásos, széles mosollyal fogadott. És azzal a szomorú hírrel, hogy aznap van utoljára. Nem nyereséges a bolt, visszaadja a bérleti jogot. Pedig ő aztán tényleg mindenben a távolságtartó könyvesbolti pincér ellentéte. Annyit beszél, mint egy olasz vagy spanyol vendéglátós. Mindig vidám, valahogy jókedvre derített, akárhányszor betértem hozzá. Ráadásul nagyszerű sütiket tartott. Sajnálom, hogy bezárt.

A harmadik helyen, a gimi közelében se találtam azt a hölgyet, aki eddig kiszolgált. Két idegen férfi fogadott az apró kávézóban. Kérdeztem, mi történt a hölggyel. Arra utaltak, hogy valami kiderült róla. De intettem, hogy ne mondják el. Még egy szimpatikus emberrel kevesebb, akivel eddig gyakran találkoztam. Úgy vettem észre, Spanyolországban ki lehet alakítani személyes kapcsolatokat így. Kávézó, kocsma, étterem. Most, az Alpokban is beszélgettem a fogadósnéval. Harminc éve ő vezeti az üzletet. És ez családi vállalkozás, a lánya fogja átvenni.

Vajon miért nem megy ez idehaza? Vagy csak egy nagyvárosban ilyen nehéz kitartani egy helyen, azonos vevőkörrel?

Címkék: kávé könyvesbolt pincérek

A bejegyzés trackback címe:

https://leticianover.blog.hu/api/trackback/id/tr213200252

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

LittleBear 2011.09.05. 09:03:54

a kávézás Mo-on egy kicsit luxus is, nem gondolom, hogy átlagfizetésű emberek fenn tudnának tartani ilyen helyeket

járjál boltba, piacra, ott már lehet hosszú távú kapcsolatokat kialakítani - én pl. a közeli tesco egyik hentes nénijével szoktam megtárgyalni a hétvégi menün kívül sok mindent :-))

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.09.05. 09:09:30

@LittleBear: Sztem nem luxus, csak még ittmaradt a szoci rendszerből, h így néznek rá sokan. (Mi nem vagyunk különösebben eleresztve anyagilag, de elég gyakran megyünk kávézóba, az életünkhöz szervesen hozzátartozik.) Azért meglehetősen furcsa javaslat, h hentes nénit ajánlasz kávézó helyett, a hangulat enyhén szólva ég és föld. Én vhogy nem érzem otthonosan magam halott állatok trancsírozott testrészei közt, míg egy klassz kis kávézóban igen :-P De hát ízlés kérdése minden.

LittleBear 2011.09.05. 09:37:34

@Gloria Mundi: nem ajánlom a hentes nénit a kávézó helyett, csak azt írtam, hogy a mai Mo-on pénzügyileg nem biztos, hogy sikeres egy kávézó, akármilyen kedves a pincér, és ezen nem változtat, hogy van, aki kisebb jövedelemből is gyakran beül (azért gondolj bele, ha naponta ilyen helyen akarnál reggelizni, mondjuk alkalmanként 500 HUF-ért, az egy hónapban 11000, az egy óvónői fizetés tizede - tudom, sarkítok)

hentes néni helyett meg mondok más példát, a piacon van egy-két kedves eladó pl. a savanyúságos pultnál, akivel már ismerősként üdvözöljük egymást, pedig csak két-három-hetente megyek

ezek a boltok stabilabban fent maradnak a mai gazdasági helyzetben is

(én szeretek rendes hentesnél vásárolni, megbeszélni, milyen hús mire való, de a mi családunknak nincsen baja a halott állatok trancsírozott testrészeivel :-)) )

noodlay 2011.09.05. 13:02:13

Nekem még soha eszembe nem jutott kávéházba menni (igaz, a diplomámon még rendesen meg sem száradt a tinta). Ha hirtelen kell ébernek lenni, akkor koffein kell és az olcsó energiaital, ha a reggeli ébresztőhöz, akkor otthon, reggeli mellé (v a céges automatából), amit általában fél lábbal már kabátban hörpintek fel: inkább alszok 5 perccel tovább, mint hogy elpepecseljek a nyugodt körülményekkel. Ezek a mai fiatalok, tudom...

A személyes kapcsolatnak a boltossal meg leginkább az állja az útját, hogy nem vásárolok kis boltban/piacon. Vagy már nincsenek nyitva, mire hazaindulok "a gyárból", vagy nem esnek útba (nem az átszállási csomópontokban vannak).
A nagy boltok meg nagyok sok eladó/pénztárossal, egyébként is mindenki rohan fáradtan haza, a zenétől meg úgyse hallom ha beszélgetni akar valaki :-) . Épp elég csacsogás vesz körbe nap közben.

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.09.05. 13:43:20

@drPascal: Hm. Kávéházba nem csak azért megy az ember, mert koffeint akar magához venni. Sörözni se jársz a haverokkal, mert otthon is lehet sört inni?
És ha randizol, hová hívod a lányt? A kávéház ideális helyszín első találkozásra.
A diplomához mi köze van ennek, azt nem tudom :-)

@LittleBear: Lécci, lécci, egyszer engedd meg magadnak! A savanyúságos nénik is biztos aranyosak, de egészen más műfajról beszélünk. Nem arról, h abban a szédítően jó káposzta-illatban ácsorgunk 1-2 percig ...
A trancsírokkal nekem sincs semmi bajom, de kifejezetten ejtőzésre nem a hentespult a kedvenc helyem. Na ja, lehet, h kevesebbet költök húsra, és többet kávéra, látod, ez előfordulhat :-P

noodlay 2011.09.05. 13:53:18

@Gloria Mundi: A diploma említése nem nagyzolás, hanem hogy még messze vagyok a normális egzisztencia kiépítésétől. A szamárlétra ezen fokáról a kávéház már luxus.

Sörözni inkább söröznénk itthon (vagy bor, mert a sok borászcsemete között abból sok finom van :) ), mert itt nincs füst, vállalhatatlan zene és 3x-os ár, csak hát a haveri körben senkinek sincs akkora albérlete, amibe többen elférnénk.

Eslő randi... Nem is emlékszem az utolsóra, de még az előző évezredben volt. A kiegyensúlyozott párkapcsolat átka :)

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.09.05. 14:10:54

@drPascal: Egy kis mediterrán életérzés nem ártana :-)
Ha egy portugál egyetemistának, a legcsóróbbnak akár, azt mondanád, h neki a kávéház luxus, sztem leesne a székről a röhögéstől. Pedig válság van :-P Ott napi szinten 2-3 alkalom totál belefér, munkásosztálynak is. Persze, most megcsappant a forgalom, sok kávézó tönkrement, de úgy számold, h szinte minden sarkon volt egy. Jó, egy dolog biztos, egy presszókávé ott nem olyan drága, mint itthon. De itthon is nagy a szórás.

vén betyár 2011.09.05. 15:35:28

Hihetetlen, hogy változik a világ.A harmincas években Bécs és Párizs mellett Budapest a kávéházak világa volt.Éppen azért, mert a leggazdagabbakon kivűl még az igazán módos polgár sem volt abban a helyzetben, hogy a lakására hivhatott volna rendszeresen társaságot.aRRA VOLT A KÁVÉHÁZ.
A szocialzmusban is állandó kégli-gondunk volt, nemcsak az első, de későbbi randik ideális helystine volt az ilcsó presszó, barátainkkal is inkább ott találkoztunk, mint az utcasarkon.
Vén Diák a Jogi egyetemmel szemben, Ibolya a Kárpátiával szemben, Apponyi téren is volt egy jó kis presszó, /igaz, a melegek törzshelye volt, de mást sem néztek ki/, néha beültünk a Belvárosiba, sokat jártunk a karzatra sakkozni, A tolbuchon kőrúton, Az Űllői út elején, a Duna-parton.Sorolhatnám.
A nyáron sokat sétálgattam fiatalságom helyszinén.Háromszor annyi kávézó, étterem, minden második sarkon.Eltüntek az olcsó, barátságos helyek, méregdrága és mégis mindig zsúfolt, tömött, egyáltalán nem hivógató kávéházakat, vagy hihetetlen dága, külföldiekre épülő éttermeket láttam.Én sem ültem be sehova sem nosztalgiázni, vettem két üveg barna sört és otthon ittam meg lefekvés előtt, szomorú szivvel.

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.09.05. 15:52:23

@vén betyár: Pedig vannak jó helyek, persze nem feltétlen nosztalgiázásra. Nekem a füstös Ibolya presszó inkább rossz emlék, valahogy sose éreztem jól magam az ún. bölcsész kávézókban. Ízlések és pofonok, én szeretem a Liszt Ferenc teret is, de most nemrég nyílt a Bartók Béla úton újra a Hadik, az pl teljesen jó. (És vannak kis, hangulatos helyek itt-ott, múltkor pl felfedeztem a 18-as vonalán az alagúttól nem messze egy nagyon jópofát, eszméletlen gyűjtemény van benne, asszem, Csészényi Kávézónak hívják.) Nem mondom, h olcsó, de nem is megfizethetetlen egyáltalán. Nem arról van szó inkább, h nem volt kivel beülnöd? Én egyedül is bemegyek, de azért jó társaságban sokkal klasszabb.

LittleBear 2011.09.05. 17:39:21

@Gloria Mundi: asszem két dologról beszélünk :-))

én csak magyaráztam azt, amiről LP írt: "ilyen nehéz kitartani egy helyen, azonos vevőkörrel" - erre írtam, hogy átlag magyar inkább a hentest tartja el az átlagnál alacsonyabb fizetéséből, mint a kávéházat

ettől, és a savanyúságosnéniktől függetlenül én is szívesen beülnék egy-egy kávéházba, ha útbaesne (mondjuk a munkahelyi menza is kávézó valahol, aztán ott is évente-félévente cserélődik a fenntartó gárda)

LittleBear 2011.09.05. 18:15:50

@Gloria Mundi: :-(( jártam egyszer Spanyolországban, ott tényleg mindenki kis presszóban/bisztróban/kávézóban/sörözőben töltötte az ideje egy részét

én annyira csóró voltam, hogy pezetára be kellett osszam a pénzt, a Prado-ba jártam hűsölni, mert oda beengedtek diákigazolvánnyal

ráadásul spanyolul egy szót sem tudtam, angolul sem sokat, csoda hogy el nem adtak :-))

GutBesserWasser · http://blog.gutbesserwasser.com 2011.09.05. 19:49:13

Azt honnan lehet tudni, hogy egy pincér meleg? (És hogy az összes?)

Más: én sosem jártam sehova "beülni egy sörre", a haverjaimmal mindig valamelyikünknél találkoztunk. Egyrészt olyan zenét hallgattunk, amilyet akartunk, másrészt nem láttam be soha, hogy nekem miért kéne eltartanom egy (vagy több) kocsmárost. (Ebből a szempontból a kávéház is "kocsma", csak jóval kevésbé, mint a presszók, vagy a dedikáltan italmérés kocsmák.)
Néhány teaházat találtam mindössze (egyikük jól be is zárt már régen), ahová szívesen beülök, mert nyugalom van, viszonylagos csend, kellemes környezet, korrekt árak, és olyan teák, amikért sokat kellene csámborogni a TESCO-ban (ha ugyan vannak ott).

Hogy miért zárnak be a normális helyek... hát én gondolkodtam rajta, hogy kéne venni a Balaton partján valami telket/házat, vagyis hogy ott kellene házat venni. Mert ott nyáron nyüzsi, télen csend és nyugalom van. Na meg közel van a Balaton. :) És akár abból megélni, hogy kiteszek 3 asztalt, asztalonként 4 székkel az utcára, és kiírom, hogy kávézó. Ez párszor tízezer forint. Az ám, csakhogy jön az ÁNTSZ, és jobb esetben nem mindjárt a lakatot hozza, hanem "csak" építtet velem budit, meg átépítteti a konyhát. Mondjuk hárommillióért. Aztán jön a NAV, és viszi a sápot, ami legkevesebb a bevételem fele. Ha esetleg zene is szól a "kávéházban", számíthatok az ArtistákJussa (ARTISJUS) megtisztelő megkeresésére is. (És akkor arról a kedves úriemberről, aki általában az ilyen helyeket felkeresi, és felajánlja a szolgálatait őrzésre-védésre, még nem beszéltem.)
Hát vegyen házat Balatonnál, és nyisson vendéglátóipari létesítményt a...

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.09.05. 21:54:33

@LittleBear: Nem tudom, de úgy látom, hogy az átlag magyar is rendkívül sok felesleges marhaságra ki tudja adni a pénzét, ennyi erővel 300 Ft-ért egy kávét is lehet inni. És egyre többen hódolnak ennek a dolognak, nem csak külföldiek, és nem csak gazdagok.
Én is utaztam csórón, végig fél Európán, Inter-Rail-el, olykor a vonaton aludtam, mert nem volt elég pénzem szállásra. Viszont, ha betértem 1-1 kávézóba, előfordult, h egy pasi kifizette, amit fogyasztottam :-) (Semmi ellenszolgáltatás, csak, mert szimpatikusnak talált.)

@GutBesserWasser: Hát, vannak olyan emberek, akikről tökéletese biztonsággal tudható, h melegek. (Hanghordozás, mozdulatok, pillantás. Az kevéssé tűnik valószínűnek, h épp egy kávézóban gyakorolják a homokos szerepét, mert felvételizni akarnak a Színművészetire. Vagy épp tanúvédő programban vesznek részt, lásd az egyik Schwarzenegger film :-P) Az összes - nyilván, akiket LP látott eddig :-)

Nem neked való a vendéglátózás, úgy látom :-)

iovianus 2011.09.05. 22:33:53

A magyar ember nem kávéházba jár hanem kocsmába. Nincs ezen mit szépíteni.

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.09.05. 22:57:05

@iovianus: Ezek szerint én nem vagyok magyar ember :-P
Egyébként meg miért ne lehetne mind a 2 helyre járni?
süti beállítások módosítása