Elszoktam a munkától. Milyen rövid idő alatt bekövetkezik ez. És egyre azon jár az eszem, hogy miként tehetném otthonosabbá legalább a magam kis szobarészét. Fészekrakó ösztön? Most? Nem szabadna elcsábulnom. Az esős idő azonban nagyszerűen alkalmas bútorboltok…

Ott volt a tükörben az a másik, még idegen nő. Kislány? Nő? Annyit tudott, hogy többet nem akar fityulát felvenni. Kócos volt. Kialvatlan. Magányos. Beszéltem hozzá. Szedd össze magad, Letícia. Ne álmodozz, és ne sóhajtozz. Talán imádkozhatnál. Talán eldönthetnéd, hogy…