A prof ismét behívott konzultációra. E-mail-ben, baráti hangnemben. Most sem tett utalást az incidensre. A kórházból megyek, Emerencia nénit beutalta az orvos pár napra. De úgy tűnik, hamarosan kiengedik. Nincs értelme bent tartani. Mivel el tudjuk látni otthon is, pihenjen csak a saját környezetében. Talán valami hallgatólagos megegyezés mégiscsak lehetséges. Nem sokat mondanak az állapotáról. Gyenge a szíve. Szinte bármikor elmehet.

Valaki van a profnál, várnom kell a titkárnő szobájában. Az asszony munkaideje lejárt,  már össze is pakolt. Kicsit türelmetlen, többször az órájára néz. Végre nyílik az ajtó. A prof biccent, mosolyogva búcsúzik a vendégétől, akiben a dékánhelyettest ismerem fel.  A titkárnő kicsit modorosan udvarol a helyi hatalmasságnak. A prof kicsit fáradtabbnak tűnik, mint legutóbb. Hazaküldi a titkárnőt. Az megkönnyebbülve kapja föl a retiküljét, de látom, hogy elhúzza a száját. Nyilván megvan a véleménye. Inkább rólam, mint a főnökéről.

A prof leültet a kanapéra, és mellém ül. Megint a kezébe veszi a kezemet. Hagyom.

- Hogy van, Letícia?

A kezét nézem. És megszorítom. Visszaszorít.

- Nem vagyok valami fényesen, magister.
- Mi a gond?
- Sokminden.
- Jól sejtem, hogy azon gondolkodik, otthagyja a rendet?

Csodálkozva nézek a szemébe. Aztán eszembe jut, hogy nem Agapé kérte-e meg rá, hogy kifaggasson. Hiszen jóban vannak.

- Ez talán túlzás.
- Vagyis lesz valami az örök fogadalomból?

Megrázom a fejem.

- Akkor mi a megoldás? - kérdi a prof.
- Nem tudom.
- Nem tudja, vagy nem akarja magának bevallani?
- Lehet, hogy igaza van. Nem akarom magamnak bevallani.
- És nekem, bevallja?
- Azt hiszem, önnek mindent bevallok.

Megsimogatja az arcom. Várom, hogy megcsókoljon, olyan jólesne. Levenné rólam ezt a sok terhet, ha csak engedelmeskedhetnék az akaratának. Ha csak vinne a testem, kikapcsolna az agyam, végre nem gondolnék semmire.

- Magának kell döntenie, Letícia. Senki nem dönthet maga helyett. Sem én, sem Agapé nővér, sem a pápa.

Nem csókol meg, csak a hajamat simogatja. Az ölébe hajtom a fejem. Így is jó. Csak egy kicsit gyerek szeretnék lenni.